Kedves Olvasó! Néhány nappal ezelőtt meghirdettünk egy olyan lehetőséget, hogy aki úgy érzi, olvasható formában le tudja írni véleményét az aktuális helyzetről, tegye meg, és mi közzétesszük itt a madridista.hu-n. Köszönjük minden érintettnek, hogy vették a fáradtságot, és leírták véleményüket, első nekifutásra kilenc iromány érkezett, és hárman kaptak úgymond szavazatot, közülük pedig ketten kerültek közel azonos helyzetbe, így rendkívüli módon ma két írást olvashattok.
Zizou fan és Sebes Oszkár gondolatait tesszük ma közzé, és reméljük hogy ezeket a sorokat olvasva egyre többen kaptok majd kedvet az íráshoz. Aki szeretné megosztani véleményét a többiekkel, írja meg nekünk a danielito@madridista.hu címre, és a legjobbak a következő héten is nyilvánosságot kapnak.
Paradox helyzet - Sebes Oszkár:
Véleményt a Real Madridról?
Lehetnék a Marca minden titkot tudó firkásza, netán jegyszedő a Bernabéuban, helyettes szertáros, cipőpucoló – vagy mit tudom én, mi – az első csapat öltözőjében, még akkor sem lenne ez könnyű feladat. De nem ám.
Lelkes madridista.hu olvasóként, az évek óta tartó sorozatos kudarcok, csalódások ellenére kitartó Real Madrid-szurkerként meg aztán tényleg nehéz vállalás ez. Most kellene objektívnek lenni, most kéne csak reálisan látni, láttatni a helyzetet, miközben az írás végén azért szívem szerint felcsillantanék valami reményféleséget: hogy jön még borúra derű, és lesz még a Mundo címlapján örömittas blancó-futballista, a fenébe is!
Ehhez képest még ma is sokként él bennem a kép az Arsenal elleni BL-kiesésről, a Betis elleni újabb, ki tudja hányadik vergődésről, no és az őszi Real-Barcelona meccsről (0-3), amelynek összefoglalóját éppen tegnap vetítette le Barca-fanatikus barátom vadonatúj PSP- jén. Nyugalom, fiúk: ezután a Madriddal jól elagyabugyáltam a Barcelonáját a Pro Evolution Soccer 5-ben egy El Classicón (4-1, nem volt mese).
No és akkor a Real Madrid helyzete. Elég tré. Minden idők legrosszabb periódusát éli a klub, miközben a világ leggazdagabb klubjává nőtte ki magát. Ez egy olyan, számomra felfoghatatlan paradoxon, hogy na. Papíron jó minden. Jók e jegyeladások, a csapat népszerűségi indexe (lehet, már csak Ázsiában) pozitív irányban fut, a profit príma. A másik oldalon viszont: a szurkolóknak – bármennyire is szeretik a klubot – már hascsikarásuk van a gyenge teljesítményektől, a csapat tök eredménytelen, és rajtunk röhög egész Katalónia, és a fél világ. Állj, és ne tovább.
Azt hiszem, jó döntés volt Florentino Péreztől, hogy lemondott az elnöki posztról. Aligha volt más választása. Persze hálával tartozhatunk neki (financiálisan stabil a Real), de vele már erejét, már-már hitelét veszítette a klub. Kérdés, hogy Fernando Martínnal mi változik majd. Abban egyet érthetünk, hogy az elmúlt években minden évben vártuk a gyökeres fordulatot, aztán mégsem történt semmi. Sőt egyre csak mélyült a válság, és most ott tartunk, hogy sehol. Métely van, és kész.
Egy valamiben azonban biztosak lehetünk, és ezt keményen megmondtam már emlegetett Barca- drukker barátomnak is: Olyan nincs, hogy a Real Madrid tartósan ne legyen meghatározó tagja az európai elitnek. Megjegyzem, én sem szeretem a gránát-vörösöket. Ám, mint a legnagyobb riválisunkat, természetesen kiemelt figyelemmel illetem magam is. És azért legyünk belátóak: az utóbbi években jobb üzletpolitikával voltak jelen a játékos-piacon, mint a Real. Én azt mondom, abból lehet a legjobban erőt meríteni, akit különben nem kedvelünk. A Barcelona nem is olyan régen még a kiesés elől menekült a Priméra Divisionban. Manapság pedig a világ legjobbja, a rossebb egye meg! Ez van, kedves barátaim. A cél az, hogy előbb újra megközelítsük őket, aztán annak rendje, s módja szerint le is taszítsuk őket arról a bizonyos trónról.
Meglehet, a madridista.hu szerkesztői hosszúra nyújtottnak tartják ezt a cikket, és ebből kiindulva igyekszem a végére jutni a mondandómnak. Ám a kopottas billentyűzetemen azt még idepötyögném, hogy kik azok a játékosok, akiktől – szerintem – meg kellene válni a nyáron, és kik azok, akik a helyükbe léphetnének. Ez persze teljesen szubjektív lista. Amihez feltétlenül hozzátenném, hogy egyetlen Real-játékost sem szándékozom megbántani (ki tudja, talán még ők is olvassák a madridista-hu-t...). Én minden futballistát szeretek, aki ennek a klubnak a tagja. De látni kell: vannak, akikkel már nem lehet elérni, de még kitűzni sem a nagy célokat. Hala, Madrid!
Akikre már nincs szükség:
Zidane (valaha a világ legjobbja volt, mára azonban elveszítette motivációját) Ronaldo (ugyanaz igaz, mint a Zizoura, azzal a kiegészítéssel, hogy ő talán még másik klubban alkothat maradandót) Gravesen (kedvelem, de hát nem Real-szintű játékos) Raúl (ezt írom le a legnehezebben. Ő egy ikon, de belefásult a sikertelenségbe, segíteni meg nem tud. Elmehetne Olaszországba vagy Angliába, ahol újra a régi lehet) Woodgate (sosem értettem, miért kellett leigazolni)
Akikre nagy szükség lenne:
Ibrahimovic (a világ legjobb három csatárának egyike) Henry (nem azért, mert ő vert minket ki, hanem mert tökéletes futballista) Pirlo (védekezni és szervezni is tud, jobb, mint anno Makalele) Terry, vagy Rio Ferdinand (végre lenne egy megbízható belső védőnk Hierro után)
Akik még megújulhatnak:
Cassano, Roberto Carlos, J. Baptista.
Zizou fan véleménye:
Szerintem a hiba ezúttal nemcsak a játékosokban, de az edzőben is keresendő. Véleményem szerint Juan Ramón López Caro túl tapasztalatlan ahhoz, hogy ő üljön a világ leghíresebb klubjának kispadján. Míg a Real Madrid Castillát remekül irányította, addig nem elég jó a nagy csapat irányításához. Olyan szakvezetőt kellene a gárda élére tenni, aki könnyedén leültetné a kispadra a sztárokat - noha ezt Caro is megteszi - és a fiatal tehetségekkel próbálna eredményt elérni, ami sikerülhet is, ha a jelölt elegendő tapasztalattal rendelkezik. Hogy ne csak körülírjam a mondandómat, gondolok itt Vicente Del Bosquéra, és Fabio Capellora. Ők biztosan remekül ellátnák a feladatukat.
Kissé hosszan leírt véleményem második részében a játékosok hibáit ecsetelném. Szerintem meg kellene válni jónéhány sztártól. Én minden bizonnyal eladnám David Beckhamet, Ronaldot, Raúlt, s a kisebb játékosok közül Pablo Garcíának és Gravesennek is kiadnám az útját. Természetesen meg kívánom indokolni is a véleményemet. Beckham szerintem alapjában véve jó játékos, de nem a spanyol bajnokságban. Nem való a Primera Divisiónba, mert az általa megszokott stílus nem illik bele a spanyol futballba. Ronaldo ugyan remek támadó, amit nem egyszer bizonyított már nekünk, de már nem fut, nem hajt, vagy ha mégis ahhoz hetekig kell a közönségnek fütyülnie. Raúl szintén zseniális futballista, de már neki is váltania kellene. Ugyan ő mindig küzd, és mindent megtesz a győzelemért, ez már egyre ritkábban sikerül neki. Ki tudja, talán egy másik klubba való igazolás jót tenne neki. Gravesent és Garcíát azért soroltam még fel, mert ők egyszerűen túl durvák. Kellene a helyükre egy igazi, bombabiztos védekező középpályás. Gondolok itt Xabi Alonsora így hirtelenjében. Azt hiszem, a Real Madrid képes arra, hogy visszaszerezze régi dicsőségét, ám sajnos ezért nagyon meg kell dolgozni. Elvégre a szurkolók trófeákat akarnak. A mostani cseppet sem rózsás helyzet ellenére szurkoljunk továbbra is kedvenc klubunknak! Hala Madrid!